A dolgos vasárnap délután végén örömmel mártóztam meg a habfürdőmben. Igen, délután fél hatkor, de nagyon jól esett, és másfél órán keresztül feküdtem a tömény habban, és közben zenét hallgattam. Szerencsére a fenti szobámból nyílik egy fürdő, így könnyen gondolhattam, hogy nem zavarnak meg. Aha... Felfoghatnám, hogy a családom nem ilyen...
- Vica. Vicu... Vicuskám! - szólt egyre hangosabban anyu, miközben én hangosan üvöltöttem az egyik Punnany Massif számot.
- Jesszus Isten, anyuu, kopogj már, ha bejössz - gorombítottam le, és egyből összehúztam magam.
- Csak a szennyesedért jöttem. Mióta vagy ilyen szégyenlős?
- Csak az vagyok, és kész.
Azzal kiment egy halom ruhával. Én pedig folytattam a tisztítókúrámat. Az estém további részében megosztottam a mobilnetem, és a laptopomon csekkoltam a facebookom. Mikor eljöttünk innen, még nagyba menő volt a MyVip, ezért kb egy régi ismerősöm sem volt, csak a budapesti haverok, meg akik innen-onnan bejelöltek. de most akadt egy ismerősnek kérés...
Szóval igen, nem kicsit meglepődtem. Persze visszaigazoltam, és igen, az üzenet is tőle jött. Mi van vele?
Richárd üzenete: szia. remélem nem gond, hogy bejelöltelek...
elküldve:16:30
Hát... Gondnak nem gond, csak épp nem tudtam rá mit válaszolni. Miután visszaigazoltam megnéztem az adatlapját. Basszus, teljesen más! Hétvégente bulizni jár, meg ilyenek. nagyon kemény, nem gondoltam volna... Csokit eszegettem, és teljesen belemerültem a posztjaiba, meg fényképeibe, mikor megláttam egy közös képet a húgaival... Igen, Jucka és Mimó kétoldalról ölelik át Ricsit, szóval tök idilli, meg minden. Annyira tetszett a kép, hogy azt gondoltam, minjárt elhányom magam, és mára elég volt az internetből. Előkerestem az ezer éves DVD-imet, és kerestem egy "jó" filmet. Nos... Gondoltam berakom az Őrült dilis szerelem-t, aztán majdcsak elalszok rá. És így is lett.
*
A másnap reggel furcsa volt. Tisztában voltam azzal, hogy hétfő van, és hogy anyu elmegy elintézni a dolgokat (internet, kábel, suli, ilyesmik), és hogy apu dolgozni megy, de valahogy furcsán ért a magány. Lementem a konyhába, felkaptam egy almát, és az anyu által pulton hagyott Glamour-t, és már neki is kezdtem valaminek, amit úgy neveznek, semmit tevés. Elolvastam a horoszkópomat, csekkoltam az ehavi trendet, meg hasonlók, amikor csöngettek. Igazából azt hittem még nincs csengőnk, és az első két csengetésre nem is nagyon figyeltem fel, de aztán leesett, hogy túl hangos ahhoz, hogy a szomszédoké legyen. Odabattyogtam a pizsimbe az ajtóhoz és kinéztem az ablakon. És beszarás... Ricsi volt. Gyorsan végig néztem magamon, igen, még mindig kurvagézul nézek ki reggelente, a kócos felkötött hajam borzalmas, és még nem mostam le a nyálcsíkjaimat... fujj.Szóval kikiabáltam egy "PILLANAAAAT"-ot, és szaladtam a fürdőbe. Gyors mosakvás, csórás anyu szempillaspiráljából, és ennyit tudtam tenni... A gagyi pizsimben ajtót, majd kaput nyitottam.
- Hé. Szia!
- Szia. Öhm. Hát te?
- Jaa. Hát nekem ma nincs suli. Valami béna bemutató van, amire nekünk, végzősöknek nem kellett elmennünk.
- Ó, értem. Ööö. A szüleim nincsenek itthon.
- Most ez egy felhívás volt? - és kacéran elmosolyodott. Watta.
- Mivan? Nem, csak izé... Gondoltam apámékhoz jöttél, nem?
- De. De ha már itt vagyok, meginnék egy kávét.
- Azt én is - azzal bementem és megcsináltam a kávénkat. So romantic-ba kint ültünk a teraszon, én cigizgettem, ő pedig arról mesélt, hogy önkénteskedik az erdészetben. És, hogy valószínűleg gimi után elvégez egy vadászkurzust és tuti befutó az erdészetnél. Persze én csak néztem, mert nem igazán értettem miről beszél, aztán azt mondta menjek be, még megfázok a pizsimbe. Hát nem tudom. Furcsa volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése